A dropshipping, mint az e-kereskedelem legújabb vívmánya, végletekig leegyszerűsíti az online kereskedést, hiszen nem kell kereskedőnek készletezéssel, kiszállítással foglalkoznia.
Az előnyöket ellensúlyozza azonban a dropshipping jogi és adózási háttere. Nem véletlenül ezek az üzleti modell gyenge pontjai.
A dropshipping egy alapvetően három szereplős történet, amiben a vevő, a dropshipping webáruház és a szállító vesznek részt.
Példa:
D német internetes kereskedő cég Lengyelországban gyártott áru ad el magánszemély végfelhasználóknak (fogyasztók) különböző EU-s országokban.
Jogi következtetések
Áfajogi konstrukció
Mivel magánszemély is van a láncban, a háromszögügyletet kizárhatjuk, láncügyletnek kell minősítenünk a konstrukciót. Amennyiben nagykereskedőket vagy kereskedőket is kiszolgálnak, akkor azokra az ügyletekre mindenképpen érdemes a háromszögügyletet választani.
Láncügylet fogalma
Abban az esetben beszélünk láncügyletről, ha ugyanaz a termék egymást követően több (legalább kettő) értékesítés tárgya lesz úgy, hogy a termék elszállítása az első értékesítőtől közvetlenül a végső beszerzőhöz történik. Láncügylet esetében tehát a termék fuvarozása nem követi az egyes számlázásokat, az közvetlenül – az egyébként egymással számlázási kapcsolatban nem lévő – első értékesítőtől a végső beszerzőhöz vezet.
Most a láncügylet alapmodelljével van dolgunk, amikor három szereplő vesz részt az ügyletben úgy, hogy az első szereplő eladja a terméket a második szereplőnek, a második szereplő pedig eladja ugyanezt a terméket a harmadik szereplőnek, a terméket pedig az első szereplőtől közvetlenül a harmadik szereplőnek szállítják.
Láncügyletek esetén elsőként a teljesítési helyet kell meghatároznunk, mivel ez dönti el, hogy egy adott ügyletre melyik ország áfaadó-szabályai vonatkoznak.
Azt tudjuk, hogy az árut a lengyel gyártó adja fel a csomagküldő futárszolgálatnak, aki azt eljuttatja közvetlenül a fogyasztóhoz.
A három ügylet közül csak egy lesz 0%-os közösségi értékesítés.
Láncügylet teljesítési helyének általános szabályozása
A láncügylet termékértékesítésnek számít, így a termékértékesítésre vonatkozó teljesítési hely szabályokat kell figyelembe venni. Minden olyan termékértékesítésnél, amely során a terméket feladják, vagy elfuvarozzák, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék feladása megtörténik. Egy láncügylet során akármennyi értékesítés is található a láncban, csak egyetlen ügyletre alkalmazható azon szabály, amely a fuvarozással (feladással) érintett termékértékesítés teljesítési helyét a fuvarozás megkezdésének (vagy más néven a feladás megtörténtének) helyére teszi. (Áfatörvény 26. §, 6a. § UStG-E, HÉA Irányelv 36a. cikke)
A fuvarozással járó ügylet meghatározása
A láncügylet áfaelemzésének első lépése tehát az, hogy megkeressük a láncban azt az értékesítést, amely a fuvarozással (feladással) járó ügylet, ehhez az ügylethez kapcsolódik ugyanis az adómentesség.
Ezen ügylet teljesítési helye a termék feladásának a helye. A fuvarozással járó ügylet minden esetben az az értékesítés lesz, amelynek eladója vagy vevője rendeli meg a fuvart. Ha a lengyel gyártó adta a megbízást a csomagküldő szolgálatnak, akkor a fuvarozással járó ügylet az első értékesítés (számlázás) lesz.
A többi ügylet meghatározása
A fuvarozással járó ügylet meghatározását követően meg kell vizsgálni a láncban található többi, fuvarozással nem járó értékesítés teljesítési helyét. A fuvarozással nem járó értékesítések teljesítési helye attól függően alakul, hogy a vizsgált értékesítés a láncban megelőzi, vagy követi a fuvarozással járó értékesítést.
Az a fuvarozással nem járó értékesítés, amely megelőzi a fuvarozással járó értékesítést, szintén a fuvarozás megkezdésének az országában minősülnek teljesítettnek.
Azoknak a fuvarozással nem járó értékesítéseknek, amelyek a fuvarozással járó értékesítést követik, a teljesítési helye a rendeltetés országa lesz, tehát a D és a végfelhasználó fogyasztó közötti értékesítés teljesítési helye a fogyasztó lakóhelye.
A láncügyletben szereplő ügyletekhez kapcsolódó áfamérték
A láncügylet áfaelemzésének következő lépése az adómérték meghatározása. Ha az ügylet teljesítési helye külföld, akkor ehhez a külföldi áfatörvényt kell alkalmazni. Ha az ügylet teljesítési helye belföld, akkor ehhez a magyar áfatörvényt kell alkalmazni.
A láncügyletben az az ügylet lesz Közösségen belüli – azaz adómentes – ügylet, amelynek következtében a termék igazoltan kikerül más tagállamba.
A három ügylet közül tehát csak egy lesz 0%-os közösségi értékesítés.
Ha a lengyel gyártó rendeli meg a szállítást, akkor az első ügylet (lengyel gyártó és D között) lesz 0%-os közösségi értékesítés, a második ügylet áfaköteles lesz, a teljesítés helye szerinti áfát kell megfizetni
A teljesítés helye pedig a rendeltetési hely, tehát a fogyasztó országa.
A HÉA Irányelv a tagállamok számára csak az elérendő célt írja elő, a tagállamok maguk határozzák meg, hogy ezeket a követendő célokat hogyan ültetik át a saját nemzeti jogrendszerükbe, ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a fogyasztó országában arra a típusú jogügyletre, ahol a végfelhasználó van, milyen szabályozás található. Mi ebben a memorandumban a magyar és a német jogot vizsgáltuk meg. A D, mint közbenső kereskedőnek minden tagállamban, ahol a fogyasztó honos, ki kell váltani eu-s adószámot és a fogyasztó tagállamában vallja be az áfát.
Ha a fogyasztó Magyarországra rendeli az árut.
A fenti tényállásra az általánostól eltérő speciális szabályozást találunk a magyar áfatv. 29.-30. §-ban, amelyet akkor kell alkalmaznunk, ha az áru rendeltetési helye Magyarország.
Mivel a feladást a lengyel gyártó végzi a nem adóalany magyar fogyasztóknak, főszabályként (Áfatv. 29. §) a fuvarozás rendeltetési helye szerinti áfát, tehát a magyar áfát kell megfizetni. Ez esetben természetesen a Dway Handelnek ki kell váltatnia a magyar áfa adószámot és Magyarországon kell teljesítenie áfabevallási és fizetési kötelezettségét. Bizonyos kritériumok fennállása esetén mégis marad az adófizetési kötelezettség abban a tagállamban, ahol a terméket feladják vagy ahonnan a fuvarozás indul, tehát Lengyelországban.
Ez a kritérium pedig az Önök eladásainak nettó összértéke a rendeltetési hely szerinti tagállamban elér-e egy bizonyos, tagállamokként meghatározott értékhatárt, például Magyarország esetében 35.000 eurót, akkor eddig ezen értékhatárig a lengyel áfát kell fizetni és ennek elérése utáni forgalomra a magyar áfát. De természetesen Önök választhatják a magyar áfát is a teljes forgalomra, de akkor ettől a választásuktól a következő naptári év végéig már nem térhetnek el.
Formalitások
A héa irányelv végrehajtási rendeletének (282/2011/EU) 45a. cikke írja elő, hogy az lengyel eladónak milyen okmánnyal kell rendelkeznie, hogy a közte és a Dway Handel közötti első ügylet áfamentes közösségi értékesítésnek minősüljön:
Ebben az esetben a lengyel gyártó, vagy megbízottja által a csomagküldő cégnek kiadott megrendelő dokumentumát meg kell őrizni, és egy adórevizió alkalmával bemutatni.
Abban az esetben, ha a Dway Handel adja meg a megbízást a lengyel csomagküldő szolgálatnak, akkor már főszabályként a fuvarozás megkezdésének tagállamában, azaz Lengyelországban kell az áfát bevallani és befizetni. Itt viszont mindig nézni kell a rendeltetési ország áfa szabályait. Ha Magyarország a rendeltetési ország, akkor éves 35.000 eurót összforgalom eléréséig a Dway Handel a lengyel, azt meghaladó forgalom után pedig a 27%-os magyar áfat kell megfizetni. Ebben az esetben a 23%- os lengyel áfa alkalmazása árcsökkentő tényező. Az első ügylet (lengyel gyártó és Dway Handel) közötti 23%-os lengyel áfás lesz, amelyet a Dway Handel Lengyelországban visszaigényelhet.
A 19%-os német áfa alkalmazására csak Németországból beszerzett, vagy oda értékesített áruk után van lehetőség.
The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.